Nagymad Község a dunaszerdahelyi járásban, Csallóköz szívében, 771 hektáron elterülő község, mely Dunaszerdahelytől 5 kilométerre fekszik. Az első írásos emlékek 1254-ből származnak. A falu lakossága 568 fő, túlnyomó részben magyarok lakják, de egyre több szlovák nemzetiségű lakos is van. Vallási hovatartozásukat illetően római katolikusok, reformátusok, evangélikusok és találhatóak itt a Jehova tanúi felekezethez tartozóak is.
A helyi római katolikus templom 1869-ben épült, a református templom 1925-ben. A falu központjában áll a Református Mentő Misszió. Működik itt Magyar Tannyelvű Óvoda és Alapiskola 1-4 évfolyammal, valamint a falurendezvényeknek otthont adó művelődési ház.
Műemlékek is díszítik a falut. A falu központjában található Mátyás király mellszobor, Szent Flórián, a tűzoltók védőszentjének szobra, a helyi temetőben állított I. és II. világháborús elesettek emlékműve, valamint a ravatalozó falán elhelyezett 1848-49-es szabadságharc emlékére állított emléktábla, továbbá a szárnyait kiterjesztő Turul madár szobor, amely a haza védelmét, a magyar nemzet megmaradását szimbolizálja.
Nagymadon több szervezet működik: Albár-Nagymad Barátság Vadász-szervezet, ŠK Mad sportszervezet, nyugdíjas szervezet, Bicsakfa Népdalkör, Pro Mad-Új Nagymadért Polgári Társulás és az aktívan működő Turisztikai, Gasztronómiai és Hagyományőrző Egyesület (TGHE).
Nagymad Község leginkább a madi bicsakról híres. Legendája Mátyás király nevéhez fűződik, amely szerint gyakorta járt a király a község határába vadászni. Egy alkalommal, amikor pont egy szép szarvast üldöztek, nyomát veszítve megálltak, hogy megpihenjenek Mátyás király kedvenc őrfája alatt és falatozni kezdtek. Egyszer csak a szép szarvas előbukkant a bokrok közül, a király és annak vitézei lóra pattantak és nagy sietségükben falatozó bicskáikat a fa törzsébe hajították vagy a földön szanaszét hagyták és újra üldözőbe vették.
Később arra sétáló két madi parasztember látván a piros és zöld nyelű bicskákat, az egyik megszólalt: „Hé komám, bicskát termett a fa!”. A pirosat érettnek, míg a zöldet éretlennek nevezték el. Bevitték a faluba és mindenkinek elmesélték, hogy mit találtak. Később többször kimentek, várták az újabb termést, de a fa bizony többet nem termett. Ekkor felmérgedtek az emberek és kivágták az Őrfát, mely olyan nagy és hatalmas volt, hogy ha a király kinézett a budai vár ablakán, látni lehetett a fa tetejét.
A király amikor újra itt vadászgatott, megpihent volna a kedvenc fája alatt, azonban annak csak a csonkját találta. A király nagy haragra gerjedt és vitézeivel a faluba vágtatott és minden házból felsorakoztatta az embereket a falu főterén és elkiáltotta magát:
„Ki merte kivágni a legkedvesebb fámat?!” A falubeliek látván a király haragját nem merték bevallani cselekedetüket, többszöri kérdezés után kiállt a sorból a falu legidősebb lakosa és így felelt a királynak:
„Uram, királyom, én vagyok az, aki kivágta a te kedves fádat.” Erre a király látván, hogy az idős ember alig tud járni és hogy ereje fogytán, tudta, hogy nem mond igazat és mérgében átkot szórt a falubeliekre: „Csiribiri rossz madiak! Soha többé ne legyen békesség köztetek!”
Így maradt ránk e legenda. Azóta készítik a madi bicskát, melynek markolata piros, fehér és zöld színekben pompázik. Ma is még két lakos van a faluban, Németh Dezső és id. Bartalos István személyében, akik madi bicsakot készítenek.
Annak ellenére, hogy Nagymad a csallóközi települések közül az egyik legkisebb, mégis létezése óta, főként az utolsó évtizedben a legnagyobb fejlődésen ment keresztül. Rengeteg sikeres Európa Úniós pályázatnak köszönhetően modernizálódott a falu: víz- és csatornahálózat került kiépítésre, öt községi bérház épült, a nagyobb biztonság megőrzése érdekében digitális kamera rendszer lett kiépítve, két új buszmegállóval és gyermekjátszótérrel gazdagodott a falu. Rekultiválásra került a régi szeméttelep, járda épült a gyalogosok biztonságos közlekedésének javítására, fel lett újítva a futballpálya melletti sportlétesítmény, a temetőben megújult a ravatalozó épülete, mely ki lett bővítve egy nyitott tetőszerkezettel. A sportkedvelők örömére új multifunkciós sportpálya épült, valamint átadásra került a szelektív hulladékgyűjtő udvar, ami jelenleg a géppark további felszereltségére vár.
A rendezvények szempontjából rendkívül aktív falu, kiemelkedő rendezvények: Szent Flórián ünnepély, Nagymadi Bicsaknapok, ezen belül a Nemzetek hídja főzőverseny, Karfiolfesztivál, Madfest, Káposztás ételek főzőversenye, Kocsonyafesztivál, Nagymadi Önkormányzati Napok, Mikulás ünnepség, „Szeressük egymást gyerekek”-karácsonyváró nótaest, ill. minden évben megemlékeznek az 1848-49-es szabadságharcról, valamint a falu lakosai a „Tisztítsuk meg Nagymadot!” elnevezésű környezetvédelmi program keretén belül megtisztítják a falut és a környékét a hulladéktól. Ezeken kívül minden évben köszöntik az édesanyákat és a nyugdíjas polgárokat.
A rendezvények nem csupán a falubelieknek szólnak. Fontos a határon átnyúló kapcsolattartás is, jelenleg öt testvértelepülése van a községnek: Gyergyóújfalu (Románia), Kispiac (Szerbia), Mezőgecse (Ukrajna), Ikrény (Magyarország), Fehértó (Magyarország) és Bakonytamási (Magyarország), illetve szoros baráti kapcsolatot ápol Máriapócs és Kisköre várossal (Magyarország).
A község igyekszik a faluturizmusban is részt venni, turisták számára három panzió nyújt szálláslehetőséget a kikapcsolódásra, pihenésre.
Zajlik az élet a községben, az önkormányzat célkitűzései közé tartozik a még élhetőbb, szerethetőbb környezet kialakítása, szépítése, hogy az emberek szeressenek itt élni és szeressék egymást.
